BashExamples

1. óra

Ezen az órán új parancsokat fogunk tanulni, és megtanuljuk kombinálni őket. Mielőtt azonban belefogunk a parancsok kombinálásába, tanuljunk meg terminálban fájlokat szerkeszteni!

nano (terminálos szövegszerkesztő)

A nano egyike a tömérdek terminálos szövegszerkeztőknek, amik elérhetőek szoktak lenni egy Unix rendszerre (ismertek még: emacs, vim). A nano egy olyan szövegszerkesztő, ami teljesen a terminálban működik, és nem kell külön ablakot nyitnia, hogy használható legyen. Az egér is szinte teljesen haszontalan.

A nano segítségével tudunk fájlokat szerkeszteni anélkül, hogy új ablakot kéne nyitnunk. Ez abban az esetben jó, mikor csak pár sort be akarunk írni egy fájlba, vagy rendszergazdaként akarjuk szerkeszteni az adott fájlt.

Nyissunk egy terminált, és hozzunk létre az szgyak mappán belül egy lesson3 mappát! Lépjünk be ebbe a mappába, és nyissunk meg egy tmp.txt nevű fájlt a nano segítségével!

mkdir szgyak/lesson3
cd szgyak/lesson3
nano tmp.txt # command name and file path

Írjunk bele tetszőleges szöveget a fájlba! Például: “Blablabla; blablabla”. A fájlt el tudjuk menteni a Ctrl + O billentyűkombinációval (O, mint Out). Ezt követően ki tudunk lépni a Ctrl + X lenyomásával (X, mint eXit).

Ha ezután kiadjuk az ls parancsot, akkor látjuk, hogy a fájl létrejött. Ha a tartalmát is meg akarjuk nézni, akkor vagy megint megnyitjuk a nano szövegszerkesztővel, vagy pedig csak kiíratjuk a tartalmát a terminálra. Ezt a cat parancs segítségével tudjuk megtenni.

cat tmp.txt # kiírja a fájl tartalmát a terminálra

Parancsok kombinálása

Az Unix parancsok azt az elvet követik, hogy egy parancs egyetlen lényegi feladatot hajtson végre. Ennek megfelelően, ha komplexebb feladatot akarunk végrehajtani, akkor valószínűleg nem fogunk olyan parancsot találni, ami megoldja nekünk azt. Helyette össze kell kombinálni meglévő parancsokat valamilyen módon. A parancsok kombinálására első körben az alábbi módszereket tekintsük:

• parancs1 && parancs2 -> ha parancs1 sikeresen végrehajtódott, akkor hajtódjon végre parancs2 is.
• parancs1 || parancs2 -> ha parancs1 elbukott, akkor hajtódjon végre parancs2
• parancs1 | parancs2 -> parancs1 kimenetét parancs2 bemenetére irányítja
• parancs1; parancs2 -> parancs1 után végrehajtja parancs2-t. Ez gyakorlatilag nem kombinálás, mert csak kiadtunk egymás után két parancsot, annyi különbséggel, hogy 2 sor helyett 1 sorban tettük meg.

Ezeken felül lehet még a parancs outputját valamilyen egyéb “folyamra” (stream) is irányítani. Ez akkor hasznos például, ha fájlba szeretnénk írni, vagy csak “kukázni” akarjuk az outputot. A következő “irányításokat” tekintsük meg:

• parancs > streamname -> a parancs outputját a streamname nevű streamre irányítja. Tipikus eset, hogy streamname egy fájl; ekkor az output felülírja a fájl tartalmát (az eredeti tartalom törlődik).
• parancs >> streamname -> ugyanaz, mint az előző, csak a parancs outputja hozzáfűződik a streamhez, nem pedig felülírja azt. Ez fájl esetén a látványos, ugyanis ilyenkor a fájl eredeti tartalma nem törlődik, mint az előző esetben.

Vegyük észre, hogy alapból is egy streamre írunk, a standard output streamre (stdout, 1-es azonosító). Ismert a standard input stream is (stdin, 0-s azonosító), továbbá a standard error stream (stderr, 2-es azonosító). Ezekkel majd azután foglalkozunk, hogy megtanultunk pár hasznos parancsot.

Az eddigiek szemléltetéséhez tanuljuk meg az echo parancsot (mint visszhang)! Ez mindössze annyit csinál, hogy kiírja, amit írunk neki:

echo "Hello World!"
# kiírja, hogy Hello World! és rak egy új sor karaktert a végére

Tekintsük meg példákon keresztül a parancsok kombinálását!

Példák

1. példa

Próbáljunk meg belépni egy tmp nevű jegyzékbe, és ha nem sikerül, akkor írjunk ki hibát!

cd tmp || echo "Error"

A fönti példában az első parancs a cd tmp. A két vonal jelentése, hogy ha az első parancs elbukik, akkor hajtódjon végre a második parancs. A második parancs echo "Error" Tehát ha cd tmp elbukik, akkor echo "Error" végrehajtódik, egyébként nem.

Hajtsuk végre a parancsot úgy, hogy a tmp mappa nem létezik, és nézzük meg az eredményt! Ezután hozzuk létre a mappát, és adjuk ki úgy is a parancsot!

2. példa

Hozzuk létre a dir_1 nevű mappát, és ha sikerül, lépjünk is bele (egyébként ne csináljunk semmit)!

mkdir dir_1 && cd dir_1

A fönti az előző példához nagyon hasonló, csak itt a második parancs akkor hajtódik végre, ha az első sikeres volt.

3. példa

Próbáljunk meg belépni egy mappába, és ha sikerül, akkor írjuk ki a working directory-t, egyébként hozzuk létre a mappát! (working directory kiírása: pwd)

cd dir_2 && pwd || mkdir dir_2

A fönti parancs rövid magyarázatra szorulhat. 3 részből áll:

1. cd dir_2 – megpróbál belépni a mappába
2. pwd – kiírja a jelenlegi working directory-t
3. mkdir dir_2 – létrehozza a mappát

Kétféleképpen történhez a végrehajtás, attól függően, hogy a mappába be lehet-e lépni.

1. Az első parancs elbukik: az && jel utáni parancs nem hajtódik végre (mert az csak akkor hajtódik végre, ha az előtte lévő parancs sikeres), a || jel utáni viszont igen, mert azelőtt hiba lépett fel. Tehát létrejön a directory.
2. Az első parancs sikeresen lefut: az && jel utáni parancs végrehajtódik, bizonyára sikeresen, mert a pwd parancsnak nincs itt érdemi lehetősége elbukni. Ekkor az || jel utáni parancs nem hajtódik végre, mert előtte nem volt hiba.

További lehetőségek lépnének fel, ha pwd elbukhatna.

Megjegyzendő, hogy alapesetben, ha kétszer egymás után adjuk ki a parancsot, akkor elsőre hiba lesz, másodjára nem.

Kérdés: mi lesz, ha a dir_2 mappa már létezik, de nincs rajta execute jogosultságunk?

4. példa

Próbáljunk meg belépni a dir_3 mappába, és ha nem sikerül, hozzuk létre azt, majd lépjünk bele! Mindezt természetesen oldjuk meg egyetlen sor parancsban!

Megoldás:

cd dir_3 || mkdir dir_3 && cd dir_3

A fönti példákat tovább lehetne kombinálni, de nem érdemes. Már a három részből álló kombinált parancsok is ritkák, ugyanis ránézésre nem a legjobban érthetők. Gyakrabban használjuk a stream-ek (folyamok) átvezetését egyikből másikba. Nézzünk erre is néhány példát!

5. példa

Hozzunk létre egy fájlt xyz.txt néven, és írjuk bele echo segítségével a nevünket!

touch xyz.txt
echo "Johnny Bravo" > xyz.txt

Megjegyzendő, hogy a touch valójában felesleges, mert a második parancsnál, ha nem létezik a fájl, akkor a stream irányítás létrehozza.

echo "Johnny Bravo" > xyz.txt # Ha xyz.txt nem létezik,
                              # akkor itt létrejön

A fájl tartalmát megnézhetjük nano vagy cat segítségével is.

6. példa

Készítsünk egy www.txt nevű fájlt, és írjuk bele echo segítségével a nevünket és a neptun kódunkat! Ezután másoljuk be ennek a fájlnak a tartalmát az xyz.txt fájl végére!

echo "Donald Duck" > www.txt
echo "QUACK1" >> www.txt
cat www.txt >> xyz.txt
# Nézzük is meg az xyz.txt tartalmát:
cat xyz.txt

A fönti parancsoknál elismételendő, hogy > kitörli a fájl eredeti tartalmát, >> pedig hozzáír a fájl eddigi tartalmához.

7. példa

Kérdezzük le a jelenlegi mappa tartalmát, és írjuk bele a visszaadott szöveget az content.txt fájlba!

ls > content.txt

Tanulság: bármely parancs outputját bele lehet irányítani egy fájlba.

8. példa

Megesik, hogy installálunk valamit a gépre, és az installálás közben olyan szövegek íródnak ki, amikre nincs szükségünk, nem akarjuk látni őket. Szimuláljuk ezt az ls -la paranccsal! Adjuk ki a parancsot, de ne jelenjen meg az outputja! (Igen, ennek nincs sok értelme, de nem tanultunk még olyan parancsot, aminek az outputját van értelme ignorálni. Úgyhogy nézzük meg az output ignorálást, és felejtsük el, hogy erre a parancsra biztos nem használnánk!)

ls -la > /dev/null

Magyarázat: a /dev/null egy fájl a rendszeren (ami a gyökér mappán belül lévő dev mappában van). Ennek a fájlnak az a különlegessége, hogy amit beleírunk, az eltűnik. Konkrétan arra szolgál, hogy az ignorálandó streameket beleírányítsuk. Nem fogjuk használni semmire, de ha látjuk valahol tutorialban, akkor ne lepődjünk meg rajta! Ez egy speciális fájl, aminek nincs és nem is lesz tartalma.

9. példa

Próbáljuk meg ismét létrehozni dir_3-at, de úgy, hogy már létezik! A hibaüzenet ne jelenjen meg!

Azt vesszük észre, hogy a következő megoldás nem működik:

mkdir dir_3 > /dev/null

Itt jön a képbe az, hogy a rendszeren három standard csatornát különböztetünk meg:

• stdin: Standard input rövidítése. A felhasználó által beírt szöveg megy rá. Azonosító száma: 0.
• stdout: Standard output rövidítése. A programok által kiírt adatok mennek rá (echo, ls, stb.). Eddig többnyire ezt a csatornát láttuk a terminálunkon megjelenni.
• stderr: Standard error rövidítése. Ide mennek a programok által kiírt hibaüzenetek. Ezek is megjelennek a terminálunkon, ezért nem látjuk a különbséget közte és az stdout között.

A fönti megoldás azért nem működik, mert a > operátor csak az stdout csatornát irányítja bele a /dev/null fájlba, az stderr csatornát nem.

Megoldás:

mkdir dir_3 2> /dev/null

Ebben az esetben annyi történt, hogy odaírtuk a > elé annak a csatornának az azonosítóját, amit át szeretnénk irányítani. Itt megjegyzendő, hogy a következő két parancs teljesen ugyanazt csinálja:

ls > random_something.txt # stdout csatornát beleírányítja a fájlba
ls 1> random_something.txt # szintén az stdout-ot irányítja bele,
                           # csak ki is írtuk

Alapértelmezettként > és >> operátorok az 1-es (standard output) csatornát irányítják át.

A csatorna irányításokra később vissza fogunk térni, mikor mi magunk is írunk hibaüzeneteket.

grep parancs

A harmadik féle parancskombinálás a | jel (amit bash nyelvben “csővezeték operátor” néven is ismernek) által lehetséges. Ezt használják leggyakrabban. Mint azt korábban olvashattuk, ez az operátor az egyik parancs kimenetét egy másik parancs bemenetére irányítja. Emiatt kicsit olyan, mintha egy csővel összekötné a kettőt (ezért a “csővezeték operátor” elnevezés).

A leggyakrabban ezt az operátort a grep paranccsal kombinálva használják. Ez egy nagyon (nagyon-nagyon) hasznos parancs, úgyhogy sokat fogunk vele foglalkozni. Gyakorlatilag ennyit csinál: kiválasztja a bemenetéből azokat a sorokat, amelyek illeszkednek egy megadott mintára.

Nézzük meg példákon keresztül! Először hozzunk létre egy fájlt people.csv néven. A tartalma a következő legyen:

Name;Birthdate;Phone;Skill
Robert Bob;1997.09.12.;06201975555;IT
Zsuber Driver;1988.10.11.;06304445555;Driving
Hatori Hanso;1966.01.11.;06301234555;Smithing
Rinaldo Orson;2001.05.24.;06709330000;IT
Travis Camel;1970.10.01.;06301717171;Horses
Dagobert McChips;1956.08.31.;06700001111;Cooking
Bumfolt Rupor;1967.09.11.;06201112233;Marketing

Ebben a fájlban fogunk keresgetni a grep parancs segítségével.

10. példa

Írassuk ki azokat a sorokat, ahol a személy skillje az IT!

cat people.csv | grep "IT"

A cat paranccsal kiolvassuk a teljes people.csv fájlt, és a | operátorral “belevezetjük” a grep parancsba. Emellett megadjuk, hogy mit keresünk az adott sorban: “IT”. A grep kiírja azokat a sorokat, amiben benne van a megadott szöveg.

11. példa

Írassuk ki azokat a sorokat, ahol a telefonszám 30-as.

cat people.csv | grep "0630"

12. példa

Írassuk ki azokat a sorokat, ahol a személy 2000-ben vagy utána született.

cat people.csv | grep ";2"

13. példa

Írassuk ki azokat a sorokat, ahol a Skill megnevezése -ing végződésű.

cat people.csv | grep ";*ing"

Ez már a következő óra anyaga (reguláris kifejezések), de a csillagról egyéb tanulmányainkból már tudhatjuk, hogy általában mindenre illeszkedik. Sajnos sokkal bonyolultabb kereséseket nem tudunk megvalósítani reguláris kifejezések nélkül. Ezeket már a következő órára hagyjuk.

14. példa

Készítsünk egy IT.txt nevű fájlt az alábbi tartalommal:

People at IT:
***

Ahol *** helyére rakjuk be a people.csv-ből az IT-s emberek sorait.

echo "People at IT:" > IT.txt
cat people.csv | grep "IT" >> IT.txt

A fönti sorokban kombináltuk a stream átirányító operátort a csővezeték operátorral. Külön-külön már láttuk a működésüket, ami egyben sem bonyolultabb. Mindössze balról jobbra kell olvasni, hogy mi történik, és akkor egyértelmű lesz.

Feladatok

Az alábbi feladatokat csináljuk meg önállóan!

1. feladat

Gyűjtsük ki egy voda.txt nevű fájlba a people.csv fájlból azokat, akik 70-es telefonszámmal rendelkeznek.

2. feladat

Próbáljunk meg belépni a dir_4 nevű mappába, és ha sikerül, hozzunk létre benne egy im_tired.txt nevű fájlt. Ha nem sikerül, hozzuk létre a dir_4 mappát!

3. feladat

Próbáljuk meg kilistázni a dir_5 nevű mappa tartalmát. Ha nem sikerül, ne írjunk hibát, hanem hozzuk létre a dir_5 mappát!

4. feladat

Hozzuk létre az alábbi fájlokat egy pictures nevű directory-ban:

1.jpg
100.jpg
200.jpg
1.png
10.png
20.png
234.jpg
10.svg

Listázzuk ennek a mappának a tartalmát, és minden png fájlt írjunk bele egy sprites.list nevű fájlba! (Tipp: a korábbiakban cat people.csv parancsot most az ls pictures parancs fogja felváltani.)

Összefoglalás

A következő parancsokat tanultuk:

• cat kiírja egy fájl tartalmát a standard outputra.
• echo kiírja a standard outputra a paraméterként megkapott szöveget.
• grep kiírja a megadott mintára illeszkedő sorokat.